6.
Bringás vándortábor:
Alpokalja-Fertő-táj
2022.
július 12-én Lövőről indult a túra. Előzetesen gondosan mindenki
kiválasztotta a biciklijét, kaptunk hozzá sisakokat, rikító színű pólót,
oldaltáskákat és vizes kulacsot.
Bemelegítésnek 20 km-es kört jártunk be: Nemeskéren színes előadással
vártak bennünket a több mint 300 éves evangélikus templomban. Kiderült,
hogy a világon egyedüli a szószékoltára és még megvan az eredeti,
csodálatos faragásokkal díszített szószéke is. Sopronhorpácson a templom
béléskapujában fényképezkedtünk. Völcsejen
átsuhantunk. Mind a 4 falu ausztriai falvakat idézi: gyönyörűek, virágosak,
tiszták és rendezettek. Lövőn még íjászkodtunk és
este 6 km-t sétáltunk.
Másnap
47 km várt ránk. Zsira előtt északnak fordultunk és pár km-es szakaszon
behatoltunk Ausztria erdejébe. Nagylózson a
templom kertben pihentünk, majd muszáj volt fagyizni,
mert rekkenő nagy hőség olvasztott bennünket. Következő megálló Nagycenken
várt. Széchenyi család kastélyát épp felújítják, így ide nem tudtunk
bemenni, de a mauzóleumba igen. Kiváló idegenvezetés keretében sok mindent
megtudtunk a legnagyobb magyar, Széchenyi István országépítő munkásságáról,
küzdelmeiről és kalandos életútjáról. Innét erdei utakon, néhol
homokviharban küzdöttük be magunk az aznapi célba, Kópházára. Meg se
pihentünk, mert vártak a Horvát Múzeumban egy interaktív tárlatvezetésre.
Ami a nemzetiséggel kapcsolatos az minden volt. Tamburáztunk,
horvátul énekeltünk, népviseletbe öltöztünk,
ismerkedtünk a történelmükkel, ételeikkel, szokásaikkal.
A
harmadik napon egészen Sopronig bicikliztünk. Nem volt könnyű a
dimbes-dombos vidéken, állandó szembe szélben, 33 fokban haladni. De
mindenki nagyon tudott küzdeni!
Akármilyen fáradtak is voltunk, felmásztunk a kilátóba. Csodás panoráma
kárpótolt mindenért! Aztán 20 percen át tekertünk a városban. Kereskedelmi
szakközépiskola kollégiumában volt aznap a szállásunk. Itt pihentünk egy
órát, majd 2 órás városnézés következett. Jó fej idegenvezetőnk igyekezett
az árnyékba terelni bennünket. Voltunk a föld alatt a római korból
megtalált városrészben, az óváros csodás utcáin, fenn a magasban, a
Tűztoronyban. Végül fagyival jutalmaztuk magunk. Egy húsbolt bisztrójában
vacsoráztunk. Jóllakottan mentünk az Erzsébet Parkba, ahol igen nagy
területen olyan speciális játszótér volt, amilyet egyikünk sem látott.
Minden korosztály megtalálhatta a neki tetsző szórakozást. Mi is
megtaláltuk. Még talán most is ott lennénk, ha ránk nem sötétedik!
A 4.
napi indulást kicsit elhalasztottuk egy 20 perces zápor miatt.
Szerencsére a levegőt is lehűtötte, így sokkal kellemesebb volt a
kerékpározás.
Fertőrákoson a Kőfejtőnél parkoltunk le. Szó szerint időutazás részesei
lettünk. A sétáló térkép szerint 12 állomást lehetett bejárni, mindezt
idegenvezetés mellett. Monumentális kövek rejtette régmúlttal ismerkedtünk
filmek, állatrekonstrukciók (ősbálna, őscápa, ősdelfin ősminden…)
segítségével. De volt film őseink kőfejtési technikájáról is. Megtudtuk,
hogy A kőszívű ember fiait is részben itt forgatták. A hangverseny teremben
választhattunk koncert zenét, amit le is játszottak nekünk. Élményekben
gyarapodva mentünk tovább. A soproni Kékfrankos szőlőültetvényein keresztül
vezetett az út. Itt egy mintapincébe is bepillanthattunk. Bort ugyan nem
ittunk, de egy finom jégkrémet elfogyasztottunk. Kellett is az energia,
mert egy 11 %-os emelkedő meredezett előttünk. Végén kicsit toltuk is a
bringákat, de az erdőből előbújva már Balfon is voltunk. Megálltunk a
keserűvíz kútnál, melyet Zsolnay porcelánból építettek fel. Kénes szaga
volt a víznek, de jóízű, szénsavas. Messze földről járnak ide az emberek a
gyógyító hatása miatt. Aztán Felsőbozon át,
Hidegségre érkeztünk, immáron jó minőségű kerékpárúton. Csak úgy szeltük a
levegőt!
Itt a Papkertben pihentünk, kiálltuk a mezítlábas próbát. Fél 5-re
érkeztünk a hegykői termálfürdő területére. Itt a
4 személyes sátrak már készen vártak. Hadd várjanak, mert előbb elmentünk
fürödni. Megérdemeltük!
Az 5.
nap egész délelőttjét strandolással töltöttük. Csak délben indultunk
tovább. Nem volt sietős, mert csak 16 km várt ránk. Fertődön a híres
Eszterházy kastély parkban sétáltunk, majd a park fénykoráról 3D-s,
körpanorámás vetítésen vettünk részt. Nagyon érdekes volt, egyikünk sem
látott még ilyet! Ezután valódi levendula szüret következett. El is
hozhattuk, amit szedtünk. Egy kőhajításnyira innét volt a Kaland Birodalom
nevű foglalkoztatóház. Sok mindent kipróbáltunk: maciszobát, mászófalat,
szimulátoron biciklizést és evezést, taposókat. De a legjobban a
szabadulószoba tetszett.
Sarródra tekerve gyros tálat vacsoráztunk. A nap
zárásaként a nyitott porta keretén belül könnyűzenei koncerten voltunk az
egyik tájház szervezésében. Kócsagvárban aludtunk. Ez a Fertő-Hanság
Nemzeti Park igazgatóságának székhelye.
Másnap
innét kivittek bennünket madárlesre. Mindenki
kapott saját távcsövet, egy kis útbaigazítást. Élőben láthattunk sok száz
vízi madarat. De mindezt két teleszkópon is megcsodálhattuk. Következő
megálló Petőháza volt, ahol ismét egy jó nagy strandolás várt. Ki is
használtuk mind a 3 órát. A nap végére még 10 km maradt, hogy elérjünk
Csapodra. A Csalogány tábor házigazdája, egyben tulajdonosa, Jóska bácsi
fogadott bennünket egy nagy, hideg görögdinnyével. Ezután látvány
szakácskodásba kezdett. Minden titkot megosztott velünk, hogyan
készíthetünk mi is fenséges, töltött szűzpecsenyét lecsós krumpli ágyon.
Mindössze 1 órát kellett türelemmel lennünk. Hamarosan élvezhettük is az
ízeket!
Közben megtudtuk, hogy házigazdánk asztalos mester és már egy csomó templom
fa bútorait készítette el, beleértve az orgonákat és az oltárokat is. Még
híres külhoni katedrálisokban, bazilikákban is benn a keze munkája.
Fantasztikus! Filmet is forgattak munkásságáról.
Csapodról másnap 16 km megtétele után visszaértünk a kiinduló állomásra,
Lövőre. Ezzel zárult a 7 napos túránk. Leadtuk a biciklinket, elbúcsúztunk
a túravezetőnktől. Megköszöntük Gabi és Andi néninek a csomagok
szállítását, Csaba bácsinak és Edit néninek a szervező munkáját. Melinda
néni jött értünk a KSK kisbuszával, hogy hazafuvarozzon bennünket.
Köszönjük a tábort a szüleinknek; az uniós, az önkormányzati és az iskolai
alapítványi támogatásoknak.
Csonka Edit és Róth Csaba
szervező pedagógusok
|