6. Bringás vándortábor:

Alpokalja-Fertő-táj

2022. július 12-én Lövőről indult a túra. Előzetesen gondosan mindenki kiválasztotta a biciklijét, kaptunk hozzá sisakokat, rikító színű pólót, oldaltáskákat és vizes kulacsot.
Bemelegítésnek 20 km-es kört jártunk be: Nemeskéren színes előadással vártak bennünket a több mint 300 éves evangélikus templomban. Kiderült, hogy a világon egyedüli a szószékoltára és még megvan az eredeti, csodálatos faragásokkal díszített szószéke is. Sopronhorpácson a templom béléskapujában fényképezkedtünk. Völcsejen átsuhantunk. Mind a 4 falu ausztriai falvakat idézi: gyönyörűek, virágosak, tiszták és rendezettek. Lövőn még íjászkodtunk és este 6 km-t sétáltunk.

Másnap 47 km várt ránk. Zsira előtt északnak fordultunk és pár km-es szakaszon behatoltunk Ausztria erdejébe. Nagylózson a templom kertben pihentünk, majd muszáj volt fagyizni, mert rekkenő nagy hőség olvasztott bennünket. Következő megálló Nagycenken várt. Széchenyi család kastélyát épp felújítják, így ide nem tudtunk bemenni, de a mauzóleumba igen. Kiváló idegenvezetés keretében sok mindent megtudtunk a legnagyobb magyar, Széchenyi István országépítő munkásságáról, küzdelmeiről és kalandos életútjáról. Innét erdei utakon, néhol homokviharban küzdöttük be magunk az aznapi célba, Kópházára. Meg se pihentünk, mert vártak a Horvát Múzeumban egy interaktív tárlatvezetésre. Ami a nemzetiséggel kapcsolatos az minden volt. Tamburáztunk, horvátul énekeltünk, népviseletbe öltöztünk, ismerkedtünk a történelmükkel, ételeikkel, szokásaikkal.

A harmadik napon egészen Sopronig bicikliztünk. Nem volt könnyű a dimbes-dombos vidéken, állandó szembe szélben, 33 fokban haladni. De mindenki nagyon tudott küzdeni!
Akármilyen fáradtak is voltunk, felmásztunk a kilátóba. Csodás panoráma kárpótolt mindenért! Aztán 20 percen át tekertünk a városban. Kereskedelmi szakközépiskola kollégiumában volt aznap a szállásunk. Itt pihentünk egy órát, majd 2 órás városnézés következett. Jó fej idegenvezetőnk igyekezett az árnyékba terelni bennünket. Voltunk a föld alatt a római korból megtalált városrészben, az óváros csodás utcáin, fenn a magasban, a Tűztoronyban. Végül fagyival jutalmaztuk magunk. Egy húsbolt bisztrójában vacsoráztunk. Jóllakottan mentünk az Erzsébet Parkba, ahol igen nagy területen olyan speciális játszótér volt, amilyet egyikünk sem látott. Minden korosztály megtalálhatta a neki tetsző szórakozást. Mi is megtaláltuk. Még talán most is ott lennénk, ha ránk nem sötétedik!

A 4. napi indulást kicsit elhalasztottuk egy 20 perces zápor miatt.
Szerencsére a levegőt is lehűtötte, így sokkal kellemesebb volt a kerékpározás.
Fertőrákoson a Kőfejtőnél parkoltunk le. Szó szerint időutazás részesei lettünk. A sétáló térkép szerint 12 állomást lehetett bejárni, mindezt idegenvezetés mellett. Monumentális kövek rejtette régmúlttal ismerkedtünk filmek, állatrekonstrukciók (ősbálna, őscápa, ősdelfin ősminden…) segítségével. De volt film őseink kőfejtési technikájáról is. Megtudtuk, hogy A kőszívű ember fiait is részben itt forgatták. A hangverseny teremben választhattunk koncert zenét, amit le is játszottak nekünk. Élményekben gyarapodva mentünk tovább. A soproni Kékfrankos szőlőültetvényein keresztül vezetett az út. Itt egy mintapincébe is bepillanthattunk. Bort ugyan nem ittunk, de egy finom jégkrémet elfogyasztottunk. Kellett is az energia, mert egy 11 %-os emelkedő meredezett előttünk. Végén kicsit toltuk is a bringákat, de az erdőből előbújva már Balfon is voltunk. Megálltunk a keserűvíz kútnál, melyet Zsolnay porcelánból építettek fel. Kénes szaga volt a víznek, de jóízű, szénsavas. Messze földről járnak ide az emberek a gyógyító hatása miatt. Aztán Felsőbozon át, Hidegségre érkeztünk, immáron jó minőségű kerékpárúton. Csak úgy szeltük a levegőt!
Itt a Papkertben pihentünk, kiálltuk a mezítlábas próbát. Fél 5-re érkeztünk a hegykői termálfürdő területére. Itt a 4 személyes sátrak már készen vártak. Hadd várjanak, mert előbb elmentünk fürödni. Megérdemeltük!

Az 5. nap egész délelőttjét strandolással töltöttük. Csak délben indultunk tovább. Nem volt sietős, mert csak 16 km várt ránk. Fertődön a híres Eszterházy kastély parkban sétáltunk, majd a park fénykoráról 3D-s, körpanorámás vetítésen vettünk részt. Nagyon érdekes volt, egyikünk sem látott még ilyet! Ezután valódi levendula szüret következett. El is hozhattuk, amit szedtünk. Egy kőhajításnyira innét volt a Kaland Birodalom nevű foglalkoztatóház. Sok mindent kipróbáltunk: maciszobát, mászófalat, szimulátoron biciklizést és evezést, taposókat. De a legjobban a szabadulószoba tetszett.
Sarródra tekerve gyros tálat vacsoráztunk. A nap zárásaként a nyitott porta keretén belül könnyűzenei koncerten voltunk az egyik tájház szervezésében. Kócsagvárban aludtunk. Ez a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának székhelye.

Másnap innét kivittek bennünket madárlesre. Mindenki kapott saját távcsövet, egy kis útbaigazítást. Élőben láthattunk sok száz vízi madarat. De mindezt két teleszkópon is megcsodálhattuk. Következő megálló Petőháza volt, ahol ismét egy jó nagy strandolás várt. Ki is használtuk mind a 3 órát. A nap végére még 10 km maradt, hogy elérjünk Csapodra. A Csalogány tábor házigazdája, egyben tulajdonosa, Jóska bácsi fogadott bennünket egy nagy, hideg görögdinnyével. Ezután látvány szakácskodásba kezdett. Minden titkot megosztott velünk, hogyan készíthetünk mi is fenséges, töltött szűzpecsenyét lecsós krumpli ágyon. Mindössze 1 órát kellett türelemmel lennünk. Hamarosan élvezhettük is az ízeket!
Közben megtudtuk, hogy házigazdánk asztalos mester és már egy csomó templom fa bútorait készítette el, beleértve az orgonákat és az oltárokat is. Még híres külhoni katedrálisokban, bazilikákban is benn a keze munkája. Fantasztikus! Filmet is forgattak munkásságáról.
Csapodról másnap 16 km megtétele után visszaértünk a kiinduló állomásra, Lövőre. Ezzel zárult a 7 napos túránk. Leadtuk a biciklinket, elbúcsúztunk a túravezetőnktől. Megköszöntük Gabi és Andi néninek a csomagok szállítását, Csaba bácsinak és Edit néninek a szervező munkáját. Melinda néni jött értünk a KSK kisbuszával, hogy hazafuvarozzon bennünket.
Köszönjük a tábort a szüleinknek; az uniós, az önkormányzati és az iskolai alapítványi támogatásoknak.

 

Csonka Edit és Róth Csaba

szervező pedagógusok

 

 

 

 

Vissza