Vers- és prózaíró pályázat

A magyar kultúra napja (jan.22.) alkalmából vers- és prózaíró pályázatot hirdettünk felső tagozatos diákjaink számára. A versírók között Pintér Laura 7.a osztályos verse érte el az 1. helyezést, a prózában pedig Hajdu Dzsenifer 8.b osztályos kémiaóráról írt munkája bizonyult a legjobbnak.

Pintér Laura: Hópehely

Esik a hó, sűrűn, pelyhesen,

Fújtat a ló hevesen.

Egy hópehely landol a padon,

Érdeklődve néz szét a napon.

„Fura a világ!” – gondolja,

Szállingóznak társai kacagva.

Már befed a hó mindent,

Utcát, házat.

De a hópelyhünk már fáradt,

Folyik szét, olvad a teste,

S elolvad, szegény így végezte.

Hajdu Dzsenifer: Egy kémiaóra

Képzeld el, hogy péntek van és a negyedik órán ülsz - ami etika, de ez most mellékes -, majd csöngetnek. Te pedig felteszed a kérdést, amit ugyebár tudnod kéne, hisz fél év alatt az is megtanulja az órarendjét, aki nem is szeretné, de valahogy amint belépsz az iskola fehér keretes, üvegajtaján a memóriád olyan lesz, akár egy aranyhalé, szóval felteszed a kérdést, hogy milyen óra lesz.

- Kémia - válaszol valaki, aki egy kicsit jobb memóriával van megáldva, mint te.

Ha eddig nem érezted azt, hogy legszívesebben felvennéd a kabátodat és hazamennél, ó hidd el, most fogod. De nem teszed, hisz nem a lógós fajtából faragtak téged, inkább megközelíted a lépcsőt, majd kettesével szedve a fokokat fellépsz. Persze nem kémiára sietsz ennyire, dehogy! Hanem annak a reményében, hogy lesz időd enni egy keveset, mielőtt az ügyeletes tanár rád talál, sőt, ha nagyot álmodó vagy, akkor abban is reménykedhetsz, hogy lesz időd eljutni a mosdóba - de higgy nekem-, az veszett ügy .

Felérsz a terembe, épphogy lerakod a táskádat, már ott is van az ügyeletes tanár, te pedig hiába hozod fel az egyetlen - és teljesen jogos! – kifogásod, hogy te csak enni szerettél volna, a tanár nem kegyelmez, neked pedig azonnal le kell indulnod.

Épphogy az aulába érsz, mikor a csengő megszólal, ezért már fordulnál is vissza, hátha tudsz enni, mielőtt a tanárnő felér, de a hátad mögött egy kedves hang szólal meg:

- Ha már idáig eljutott, tessék kimenni sorakozni! - Erre te már nem is válaszolsz, csak magadra erőltetsz egy halvány mosolyt, bólintasz egyet a tanárnőnek és kimész sorakozni.

Arról persze ne is beszéljünk, hogy nincs rajtad kabát és megfagysz a sorakozóban, de mire felérsz, a tanárnő már a teremben van. A helyedre sietsz, előpakolod a felszerelésed és elkezded megoldani a füzetedben a táblán lévő feladatokat. Majd még az ellenőrzésnél is figyelsz, de aztán kiderül, hogy a hat feladatból csak egynek a fele lett jó, akkor feladod. A tolladat a padra teszed, hátradőlsz a székedben és kibámulsz az ablakon.

Teljesen értelmetlen dolgok jutnak az eszedbe, mint például: Vajon a szüleid mit csinálnak most? Az előtted ülőnek mi lehet a baja? Hisz mostanában olyan csendes. Szívesen segítenék, ha tudnék, de nem akarom kifaggatni szegényt, ha el szeretné mondani, akkor majd úgyis elmondja… Vajon ő észrevette, hogy a mellette ülő közelebb csúszott hozzá a székével?

- Poláris kötés – hallod meg tompán a tanár hangját.

Felnézel a táblára. A zöld táblán fehéren látszik a szöveg, amiből egy szót sem értesz. Újra elbambulsz, majd egyszer egy tekintetet érzel magadon. Felemeled a fejed és körülnézel. Mindenki csendben ül és a füzetébe ír, aztán a tanári asztal felé nézel. A tanárnő az asztalnál ül és téged néz, majd sóhajt és a tábla felé biccent, azt tudatva, hogy le kéne írnod, ami a táblán van.

Megfogod a tollad, látod, hogy a tanár jobb kedvre derül, hisz ő azt hiszi, hogy le fogod írni mindazt, ami a táblán van. Sőt, még te is elhiszed pár pillanatig, hogy le fogod írni, de nem. A füzet margójára kezdesz firkálni.

- Ennháhárom – hallod ismét a szavakat, mikor felnézel már teljesen más szöveg van a táblán, mint legutóbb.

Az órára nézel. 5… 4… 3… Végre… 1! De a csengő nem akar megszólalni. Ez csak az ötödik óra, még öt perc hátra van…

És amikor a csengő végre megszólal, az osztály egyöntetűen felsóhajt. Túlélték. De ez a megkönnyebbülés sem tart sokáig, hisz újra felteszi valaki a kérdést:

- Milyen óra lesz?

-Tesi - ne! Csak tesit ne!

Vissza