Osztálykirándulás 6.b

Ebben a tanévben a 6.b osztály a Velencei tó partján fekvő Sukorón töltött el három napot. Péntek reggel a gyerekek már izgatottan várták a busz érkezését. A kétórás utazás a nagy melegben, utána a hegymenet a megpakolt bőröndökkel igazi kihívás volt a tizenöt fős csapatnak, egyben jó ráhangolódás az elkövetkező túrákra. Szállásunk a Nyerítő Lovasudvaron a szépen felújított és rendezett kétszáz éves nádfedeles parasztházban volt. A rendre és tisztaságra, valamint a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára már az érkezéskor felhívta a figyelmet a házigazdánk, melyeket többé kevésbe sikerült betartani. A vendéglátónk tanácsára még ebéd előtt útnak indultunk felfedezni a környéket, mondván egy órányi könnyed séta alkalmával egyből több közeli látnivalót fedezhetünk fel, melynek során először a Gyapjaszsák nevezetű ingókövet ejtettük útba, majd átsétáltunk Nadapra, ahol a Szintezési Ősjegyet, majd a Szintezési főalappontot néztük meg, ami a tengerszint felett 144 méteren helyezkedik el. Sajnos a Bence hegyi világító kilátót egy rossz útbaigazítás miatt csak egy nagyobb kerülő árán tudtuk volna megmászni, így inkább visszafordultunk. A rekkenő hőségben már nehezebb volt a visszaút, különösen azért, mert a túrajánlatból kimaradt az a rész, hogy az egy órás túra az lóháton értendő és nem gyalog. A kissé hosszúra sikeredett séta ellenére alig fogyott az ebédből. Délután egy rövid pihenő után besűrűsödtek a programok, volt íjászat, bőrdíszműves foglalkozás és lovaglás. Minden program rendkívül érdekes és hasznos volt a gyerekeknek, különösen a kézműves foglalkozás, amelyen saját maguknak készítettek karkötőt, és emlékbe magukkal is vihettek. Este még egyszer nekivágtunk a Bence hegynek, de most már könnyebb dolgunk volt, ugyanis éjjel ki volt világítva, és már messziről látszott a színét váltogató kilátó. A kis turistacsapat rendkívül fegyelmezetten és elszántan teljesítette a mintegy nyolc kilométeres távot a fejlámpák és elemlámpák által megvilágított úton. A nagy vihar előtt éppen szerencsésen visszaérkeztünk. Másnap folytattuk a sportos napot, bár a felhők nem voltak túl bíztatóak egy újabb túra tervezésekor, de bíztunk az időjárás jelentésben és útra keltünk, hogy a Velencei hegység egyik kultikus gránit szikláját a Likas követ megmásszuk. Az út során végig szakadt az eső, de elértük a helyiek szerint mágikus erővel bíró képződményt, ahol mindenki kívánt valamit, ami majd valamikor teljesülni fog, feltéve, hogy nem mondjuk el senkinek a titkunkat. A szombat délutánra tervezett strandolás az eső miatt elmaradt, helyette egy sportos csapatversenyen mérték össze ügyességüket a gyerekek. A napot tábortűzzel zártuk, ahol egy rövid beszélgetés után nyugovóra tértünk. Vasárnap a reggeli után indultunk haza. A kirándulást Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata 31.000 Forinttal támogatta. Köszönjük a támogatást!

Mészáros Róbert

osztályfőnök

Vissza